Ismét nagyjátékfilmet forgat hazánk egyik legismertebb dokumentumfilm-rendezője, Almási Tamás. Méghozzá nem is akármilyet, lévén hogy a főszerepet nem más, mint a világhírű filmszínész, Franco Néro játssza a Mario, a varázsló című filmben. A mozi forgatókönyvét Halász Margittal közösen maga a rendező írta. A forgatás június 12-én kezdődött és 35 napig tart, Abaújváron és környékén, a Fáy-kastélyban,Telkibányán, Göncön, Sátoraljaújhelyen, a Bodrog folyónál, Szegilong környékén. A főbb szerepekben három olasz színészt - köztük egy világsztárt -, Franco Nerót, Vittorio Marsigliát, Antonio Grossót, a magyar művészek közül Nyakó Julit, Egyed Attilát, Gyabronka Józsefet, Szirtes Ágit, Fehér Annát, Monori Lilit, Vajdai Vilmost, Gáspár Tibort, Szűcs Nellit, Trill Zsoltot és Nádasi Erikát láthatják majd a nézők. A bemutatóra előreláthatólag a jövő évi filmszemlén kerül sor. Ami a film történetét illeti: az eldugott magyar falucskába begördülő olasz autócsoda régóta remélt álmok beteljesedését ígérte. Néhány évvel a vasfüggöny leomlása után az elmaradott kelet-magyarországi településre is megérkeztek az első nyugati vállalkozók. Az itt élő egyszerű emberek a sokat álmodoztak határokon túli világról, ahol minden működik, ahol az emberek gazdagok, becsületesek. Boldog kíváncsisággal fogadják tehát Gerardót (50), az olasz cipőgyárost, aki falujukba érkezik csodaautójával és díjnyertes vadászkutyájával. A szimpatikus férfi nem okoz csalódást. Humorával, közvetlenségével elkápráztatja környezetét. Mindenkivel jó viszonyt alakít ki. Hamarosan megnyitja a kultúrházból átalakított üzemet. A falusi asszonyok imádnak itt dolgozni, annak ellenére, hogy fizetésük nevetségesen alacsony. Parasztasszonyokból hirtelen üzemi dolgozókká lesznek. Imponál nekik az új munka az új környezet. Leginkább az, hogy Gerardo odafigyel rájuk, mindenkihez van egy jó szava. Jó apaként ölelgeti őket. Megsiratják mikor mennie kell, új országba, újabb üzemet alapítani. Vera (48) az üzem csoportvezetője, házasságban élő asszony. Az energikus, gyors észjárású, testes teremtés mindig is más volt, mint a többi falusi nő. Szerette a szépet, állandóan új dolgokat eszelt ki. Szabadidejében, a házuk melletti fészerben, felhasogatott tejeszacskóból gyógypapucsokat horgolt, szalmaszálakból naparcokat font. Mindig is többre vágyott, de sohasem lázadt. Elsők között áll be az üzembe dolgozni. Mariót (40), Gerardo utódját, már csak a profit érdekli. A nők mégis imádják az elegáns és megközelíthetetlen olaszt. Különös varázsa elkápráztatja és megbolondítja őket. Gondolkodás nélkül hajtják végre minden utasítását. Megpezsdül a falu élete is. A nők fodrászhoz járnak, kihívó ruhákat vesznek fel. Nőnek érzik magukat. Egyik napról a másikra évszázados erkölcsi normákat rúgnak fel. Főszereplőnk, Vera is beleszeret a férfiba. Mario hamar észreveszi az ügyes kezű asszonyt. A többiek irigységére csak vele beszélget, rajta keresztül irányít. Megbízik benne. Kulcsot ad házához, vele takaríttat, az ő főztjét eszi. Vera félreérti a helyzetet, azt érzi, viszont szeretik. Az asszonyt mind jobban hatalmába keríti a férfi mássága, előzékenysége, szép ruhái, parfümjének varázslatos illata. A szerelmes Vera új életről álmodik, olyanról, ami neki itt nem adatott meg. Tébolyultságában azt hiszi, hogy Márió magával viszi Olaszországba. Ruháit szétosztogatja munkatársnői között. Összepakol, készül az útra. Nem érdekli a falu véleménye. Amikor kiderül az igazság, a kisemmizett, álmait vesztett nő leszúrja szerelmét, Máriót.