IV. Abaújvári Várfesztivál
Abaújvár ezeréves falai ismét élettel teltek meg. A sáncok ölelésében az Abaújvár Jövőjéért Egyesület immár negyedik alkalommal rendezte meg a Várfesztivált. Július 28-án délelőtt tíz órától Aba Sámuel erődítménye újra látogatók hadától, zenétől, énekszótól és kardcsattogástól volt hangos.
Az esemény idén először adott teret íjászversenynek. A délelőtt folyamán lezajlott a II. Abaúj Várvitézei Hagyományőrző Íjászverseny, melyen harmincnyolc javarészt hagyományőrző viseletben megjelent íjfeszítő tette próbára tehetségét. Természetesen nem maradhatott el a fesztiváltól immár elválaszthatatlan főzőverseny sem, mely az íjásztehetség fitogtatással párhuzamosan folyt.
A megnyitót követően a színpadon a Telkibányai Általános Iskola Tánccsoportja, a Szia Klub GT énekesei, valamint a Telkibányai TIT Girls lépett fel.
A nap derekán ismét összegyűlt a vár népe, hogy meginduljanak elmaradhatatlan felvonulásukra Abaújvár utcáin. A tömeg a várkaputól a település déli bejáratához zarándokolt, ahol múlt éven felavatásra került Nemes Sándor famíves alkotása, Abaújvár rovásírásos helységnévtáblája. Itt megállva az Abaújvár Jövőjéért Egyesületek, az Abaújvári Református Egyházközösségnek és Abaújvár Község Önkormányzatának vezetői az elmúlt évhez hasonlóan ismét elhelyezték emlékszalagjaikat a faragott műalkotáson. Mestellér János beszédében arra kérte a meneten résztvevő hagyományőrző, néptáncos és dalárdás csapatokat, valamint a magánszemélyeket, hogy aki szeretné, egy év múlva hozzon egy emlékszalagot, melyet hasonló körülmények között elhelyeznek majd a táblán. Ezt követően a felvonulók visszatértek Aba Sámuel földvárára.
A délutáni programsorozat megnyitásának keretein belül a közönség meghallgathatta Kerekes Tiborné előadásában Sajó Sándor: Magyarnak lenni című költeményét. A Vár-Kör Színjátszó Csoport énekei után Kovács Zsolt egyesületi elnök megnyitó beszéde hangzott el. Zárásként pedig a színpadra lépett Andrew T. Adam von Rhedey, az Aba Nemzetség Alapítvány elnöke. A Várfesztivál díszvendége angol nyelven elmondott ünnepi beszédét Mestellér János fordította. Rhedey úr kiemelte családja, az Aba nemzettség szoros kötődését Abaújvárhoz, és felhívta a figyelmet a hétszáz éve lezajlott rozgonyi csata jelentőségére. Elmondta, hogy meggyőződése szerint Aba Amadé nádor és a Rozgonynál vívott ütközetben elesett fiai, Finta, Demeter és Péter a csatában elhullott számos más harcossal együtt az abaújvári földváron vannak eltemetve. Ezt követően az egybegyűltek egyperces néma csönddel tisztelegtek az elesett hősök emléke előtt.
A délután folyamán a színpadon néptánc és dalárda előadások követték egymást. Fellépetek az Abaújszinai Rozmaringok, a hollóházai Borostyán Népdalkör, a nyíri Hagyományőrző Néptánccsoport, valamint a Telkibányai Férfi Dalárda tagjai is. Az íjászverseny eredményeinek kihirdetésére szintén sor került.
A IV. Várfesztiválon az érdeklődők megtekinthették az Abaújvári Vármúzeumot, A Sárossi nemzetség jurtáját, a Nemes Sándor famíves szoborkiállítását, lovagolhattak és lovaskocsikázhattak, befizethettek az ugrálóvárba, valamint jókat ehettek és ihattak a büfé és a konyha útba ejtésével. A Colonia Rostallo jóvoltából az ókori Római Birodalom világa elevenedett meg. A 10. Határvadász hagyományőrző Zászlóalj táborában a II. világháború került testközelbe. Ketel Magyarjai, a Sátorelő Íjász Klub és Abaúj Várvitézeinek szállása pedig a középkori magyar hadviselés színes világát hozta vissza Aba Sámuel földvárára.
Késő délután a hagyományőrző harcosok közös hadijátéka, a lovagi torna forgatta vissza az idő kerekét hajdanvolt dicső korokba, ezt követően a 10. Határvadász Hagyományőrző Zászlóalj kiváló bemutatóját tekinthette meg a nagyérdemű.
A színpadi programok zárásaként a Crossroad zenekar elmaradhatatlan, és idén is fergeteges koncertje mozgatta meg az ifjakat és időseket egyaránt. Eközben lángra lobbant az óriásmáglya is, mely méretében még az előző várfesztiválokon megszokott hatalmas lángokéit is felülmúlta. Fényénél összegyűlve, Kováts Marcell tárogatójátéka mellett a fesztiválozók énekre zendültek és táncra perdültek. A hajnalig tartó mulatozást követően számos résztvevő újra elégedetten és nem csekély felejthetetlen élménnyel gazdagodva hagyhatta el Aba Sámuel földvárát.
További képek rendezvényünkről elérhetőek Egyesületünk Facebookján
Köszönjük támogatóink segítségét! Nélkülük rendezvényünk nem valósulhatott volna meg!
|