Komlóska, az adóparadicsom
Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy falu Zemplénben. Volt annak egy polgármestere, aki hitt kis közössége erejében. Nekilátott a munkának 1994-ben, 21 évesen. Köteles László szerint Komlóska mesébe illő története ma reális alternatíva lehet a magyar vidék felemelésére.
Komlóskán, Magyarországon egyedül, hétköznapi nyelvként beszélik a ruszint. A „leghűségesebb népet”, ahogy a közösséget Rákóczi fejedelem nevezte, a II. világháború után felszámolásra ítélték. Az ezerlelkes településről a népesség egyharmadát kitelepítették, évtizedekig nem lehettek munkahelyek, nem építkezhettek. A falu Erdőhorváti „mostohagyereke” volt 1990-ig.
„Mi nem ápoljuk, hanem naponta megéljük a hagyományt. Negyven egyházi ünnepünkön részt vesz a falu apraja-nagyja, ha hétköznapra esik, akkor is.” – kezdi Köteles László polgármester. A falu első embere az ötödik ciklusát kezdte idén. Magyarország legifjabb polgármestereként került Komlóska élére 1994-ben, s azóta mindig óriási többséggel választották újra, a testület támogatásával. A ’90-es években, miután már nemcsak helyben, hanem a környéken is megszűnt minden munkahely, a fiatalok elköltöztek. A megbecsült ruszin kőművesmester fia azonban Komlóskát választotta.
A helyi kocsmában dologidőben, hétköznap délelőtt is üldögélnek emberek. Mesélik, nincs munka, már az öregek sem foglalkoznak szőlővel, állatokkal, a gyerekeik elköltöztek… Imre buszsofőr volt, ma már nyugdíjas, egyik szavával panaszkodik, a másikkal megjegyzi, „a lányom Pesten lakik, de nem aszfaltos az utcájuk, nálunk mindegyik az”.
Számos tervet készítettek, pályázatokat azonban alig nyertek. „Az első jegyző nem akart Komlóskára jönni esketni, mondván nincsenek meg a méltó feltételek – meséli a történetet László –, ezért aztán építettünk egy közösségi házat, ahol együtt a közigazgatás, a gazdálkodás és a közművelődés.” A körjegyzőség is speciális Komlóskán, tudjuk meg a jegyző asszonytól. A település Hercegkúttal társult, kihelyezett, szakképzett apparátussal működik, a jegyző heti két napot itt tartózkodik, így a komlóskaiak minden ügyüket helyben intézhetik. Hét év pereskedés után sikerült megvédeni a helyi postát is. 911 település csatlakozott a kispostamozgalomhoz.
„Minden központi leépítési szándékra fejlesztéssel válaszolunk” – mondja a polgármester.
Az iskolabezárásokra feleletül, 2004-ben létrehozták az ország első és egyedüli ruszin nemzetiségű Általános Művelődési Központját. Az óvodabezárásokra reagálva megszervezték az első falusi bölcsődét. „Ez az integrált bölcsőde-óvoda sokak számára szolgált példaként azóta” – mondja az egyik óvónő, aki ott jártunkkor éppen az ovisokat ebédeltette, a pár bölcsis pedig békésen szunyókált mellettük.
A jelenleg 13 fős intézménybe Erdőhorvátiból is hoznak át gyerekeket, mert „családias, kulturált és jó a közösség” – magyarázza egy várakozó apuka. „A polgármesterünk mindig előbbre megy egy gondolattal” – mondja Komáromi Ferencné iskolaigazgató. „Erdei iskolaként is működünk, most tárgyalunk a pataki főiskolával a gyakorlóhelyszínről, s tervezünk egy interaktív iskolamúzeumot.” Zsuzsa 1982 óta tanít itt, a szomszédból jár át, de a falubeliek szerint „komlóskaibb a komlóskaiaknál”. A három tantermes iskolában 9 diák tanul.
Az iskolától a várhoz indulunk. Pályázati forrásból, régészek bevonásával közmunkások építik Solymos várát. „Bejártam fél Európát, de várat még nem építettem, igen lassú munka” – mondja István mosolyogva, és siet hozzátenni, hogy legalább van hol dolgoznia, mert a nyugdíjhoz közel, elváltan, egyedül nem egyszerű az élet. Egy pályázat révén a távmunkaprogramba is bekapcsolódtak. Erdőszövetkezetet alapítottak, a mintagazdaság 210 ember erdejének gondnoka és gazdája. Az önkormányzat elsőként nyitott vendégházat. „A helyi mesterek naponta felelnek a munkájukért, mert itt élnek. A pénz is helyben marad. Ez egy pozitív korrupció!”
Komlóska adókedvezményeiről faggatom a polgármestert. Itt soha nem vetettek ki iparűzési adót, de ezt 2008-ban országosan is meghirdették. Az azóta idetelepült 70 vállalkozás különféle adója és a hozzájuk tartozó 800 szállítmányozási eszköz adói közel egymilliárd forintot jelentenek Magyarországnak. „Ha a kormányzat is vonzóvá teszi hazánkat a vállalkozások számára, és a települések még hozzákapcsolják a maguk kedvezményeit, akkor nemcsak Komlóska lesz adóparadicsom, hanem az egész ország” – véli a faluvezető. Az önkormányzat éves nettó állami támogatása kb. 16 millió forint, a súlyadóból meg közel százmillió forint bevétele van. A falu és a cégek egymást mentették meg a csődtől. Ma már a lakosság sem fizet kommunális adót.
Köteles László tovább álmodik: az önkormányzat saját területén 16 telket parcellázott, amit ajándékba adtak a közjogi méltóságok hivatalainak és a minisztériumoknak, hogy rekreációs központot építsenek itt. Mondják, a sokat vitatott kormányzati negyed ellenpéldája lehetne náluk a kormányzati falu, ami Európában is egyedülálló. „A komlóskaiaktól pedig – állítja a polgármester – a döntéshozók közvetlenül megtudhatnák a magyar vidék problémáit, mert a belváros légkondicionált irodáiból nem lehet fogalmuk arról, hogy mi a magyar valóság.”
A szépen rendben tartott, régi házakon az évszám mellett ott a kereszt, ahogy az új buszmegállón és a polgármester irodájában is. „A sok borzalmat nem élte volna túl a falu, ha az itt élőknek nincs erős hite és összetartása. Egy ilyen közösségben pedig a polgármesternek még nagyobb hitének kell lenni ahhoz – vallja Köteles László –, hogy tudja a települést irányítani.”
A többségében ruszinok lakta, 330 lelkes településről az út nem vezet tovább, sosem csörög mobil, munkahely annyi, amit maguknak teremtettek. A falunak ugyanakkor saját, hatosztályos iskolája, integrált bölcsőde-óvodája van, helyben működik posta, könyvtár, teleház. Hetven vállalkozás központja, várat építenek, ipari parkot és kormányzati falut terveznek.
Szöveg: Sz. Kiss Mária • Kép: Szádvári Ferenc
átemelve: képmás
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés
Komlóska polgármestere tegnap ezt tette közzé az Önkormányzati Sajtószolgálat által:
Ma Magyarországon 3177 település van, közülük 2824 község (falu). Ez a települések 88,88%-a. Itt él 3 millió 200 ezer ember.
A települések felében ezernél kevesebb lakos él. A hatszáznál kevesebb lakosú települések száma meghaladja az 1000-et.
Komlóska lélekszáma 1948-ban 1000 volt, majd a falut felszámolásra ítélték. A lakosság 1/3-át kitelepítették, megszüntették a munkahelyeket, nem lehettet új telkeket kialakítani, a falunak 1990-ig nem lehetett saját vezetése és gazdálkodása, többek között ezért csökkent a lélekszámunk mára 325-re. Miután tönkretették a több száz és ezer éves településeinket, azt mondták, mit akarunk, amikor csak ennyien vagyunk. Azt eddig senki nem akarta figyelembe venni, hogy miért is lettünk ennyien.
A falvaink nagyon sok értéket képviselnek, megszámlálhatatlan kincset rejtenek, mai napig őrzik nemzetünk és nemzetiségeink hagyományait, népszokásait.
Falvaink kedvelt kirándulóhelyek a városi emberek számára, hozzánk járnak pihenni, kikapcsolódni, regenerálódni, mert itt nyugalmat, szép tájat, emberséget és szeretetet találnak.
Komlóskát felfedezték a japán, angol, francia (és még sorolhatnám a nemzeteket) turista csoportok.
Itt az ideje, hogy a politika szakítson a berögződött falurombolással. Nem a falvaink ellen, hanem a falvainkért kell közösen munkálkodnunk, mert a 24. órában vagyunk.
Ezért nagyon szépen kérjük az új kormányt, segítse és támogassa országunk legkisebb közösségeit. Mert a falvak mindig is a keresztény, konzervatív, polgári értékeket képviselték, és a saját bőrük árán védték azokat.
A 2010. évben Komlóska a 600 fő alatti települések átlagát képviseli.
A községünk évi bruttó állami támogatása 27 887 080 Ftamelyből nettóban ez idáig 7 971 700 Ft-ot kapott. Az 1000 falu átlagban 27 millió forint állami normatívát kap. Ez összesen 27 milliárd forint, az ország költségvetésének 2%-a.
Tehát a települések 1/3-a kapja a támogatások 2%-át.
A 3000 hektár közigazgatási területű (1Ha = 10.000 m2) Komlóska normatív támogatása évi 27 millió Ft.
A Fővárosi Állatkertben a jegesmedve lakóhelyének (korábbi években megvalósított) korszerűsítése 200 millió Ft volt. A Fővárosi Állatkert nagyszikla-korszerűsítése (3000 négyzetméter) 1,3 milliárd forintba került.
A 2011 évi költségvetésben a 4-es metró finanszírozására 27 milliárd forintot különítettek el.
A 2011 évi költségvetésben átlagban nem emelkedik a falvak támogatása, marad a mintegy ezer falura jutó kb. 27 milliárd forint.
A hasonlatokat csak példaképpen hoztam fel, nem megbántva a fővárost és intézményeit, nem vitatva azok fontosságát.
Csak azt kérdezem: a falusi ember mikor válik már fontossá?
Vagy megvárjuk, mikorra a falvainkban ős (állat)kerti állapotok uralkodnak?
Nem kellene megvárni, míg a falusi önkormányzatok többsége csődbe jut.
Én hiszem azt, hogy lehet úgy élni Országunkban, hogy nem egymás kárán gyarapodhatunk.
Nincs szükség a városit a falusival, az időset a fiatallal szembeállítani.
Abból a kevésből jusson mindenkinek.
Ezekkel a gondolatokkal továbbítom a Magyar Faluszövetség elnökének közleményét, amely határozatban tiltakozik az érdekképviseleti munkából való kizárása ellen.
Üdvözlettel:
Köteles László
Komlóska polgármestere