Közösségi összefogással Abaújvár lakói rendbe tették közös örökségüket: Aba Sámuel földvárát. Nagyjából hatvan ember, azaz majdnem minden negyedik falusi eljött szombaton, hogy lakóhelyéért dolgozzon. Az eredmény szemmel látható.
A református egyház kezdeményezésére, melyhez az Abaújár Jövőjéért Egyesület és az Önkormányzat nyújtott segítő jobbot, szombaton (2010. május 22.) megmozdult a település. Reggel nyolcra számos munkáskéz jelent meg Aba Sámuel földvárának sáncain.
Múlt éven a vár belső része szépen rendbe tevődött. A sáncok belső oldalait és a vár belterületét lekaszálták, sőt két kisebb részen a kilátást lehetetlenné tévő és a falakat benövő sűrű (főként) akác és orgona hajtások is ki lettek irtva. Akkor ezt a munkát az Önkormányzat dolgozói végezték. Most ez a feladat nem csak rájuk hárult.
Az ötlet a református egyház által meghirdetett Szeretethíd programból fakadt. Ennek az országhatárokon átívelő kezdeményezésnek a lényege, hogy a közösség valamilyen hasznos dolgot tegyen településéért e napon.
Az újváriak nem tétlenkedtek. Kézi és motoros kaszákat, villákat, gereblyéket és stihl fűrészeket ragadva jelentek meg a sáncokon. Legtöbben saját szerszámaikat hozták magukkal. Egy MTZ és két fűnyíró traktor is segítette a munkálatokat. Nemcsak tősgyökeres abaújváriak, de elszármazottak és „hétvégi házasok” is kivették a részüket munkából. Magyarok, szlovákiai magyarok, szlovákok és bizony még a cigányok is együtt dolgoztak a Földvárért.
A fűnyírás gyorsan haladt, hála a sok szorgos kéznek. A levágott füvet ezt követően összegereblyézték, majd rakásokba hordták. Ez a munka viszonylag gyorsan el is készült. Azonban a sáncon elkélt volna még a segítség. Itt a stihl fűrészek munkája révén dőltek a fák és bokrok, szabaddá téve ezáltal a kilátást. A kidöntött növényeket azt követően a sáncoktól távolabb gúlákba hordták.
Mindeközben néhányan a falu másik végén a temetőkapu előtti rész virágosítását végezték el nagy gondossággal.
Az asszonyok bográcsban főztek, míg a férfiak a terepen dolgoztak. Az Egyesület jóvoltából készülhetett gulyás, volt ásványvíz, és különleges váron termett Várbor, de még egy kis pálinka is akadt. Schmidt Ferenc pedig ingyen sörrel várta a munkából megtérőket. Az Egyház részéről Szeretethíd felirattal ellátott egyenpólót kaptak a dolgozók.
Ebéd után a sáncokon dolgozók visszatértek munkájukhoz, ám sajnos munkaerő hiányában nem tudták befejezni azt.
Ám így is sokat haladtunk előre. A vár belseje szépen rendbetevődött. A füvet mindenhol lenyírták, bálákba rakták. Az előző sánctisztításból maradt gallyakat felégették. Az északi várfal nagyrésze megtisztult, teret adva a kilátásnak. Ennek maradványait hatalmas gúlákba rendezték. Így az idei Várfesztiválon már remélhetőleg nem lesz gond a tüzelőre. Ám a nyugati sánc sajnos érintetlenül maradt. Nem volt elég erő ennek a kipucolására.
Nem volt hiábavaló ez a nap. Megmutatkozott, hogy tud együttműködni Abaújvár népe, ha arra szükség van. A megjelent dolgozók száma minden várakozást fölülmúlt. Remélhetőleg ez az összefogás megismétlődik majd még egyszer a Várfesztivál előtt, hogy a nyugati várfal és az ott lévő fenyves is kitisztulhasson, ezáltal az ide látogató vendég teljesen körbejárhassa ezentúl Aba Sámuel várának sáncait, szabadon gyönyörködve környékünk panorámájában.