A fehér ló
avagy Abaújvár tatár ostroma

A környező folyóvölgyek közül a Hernád tűnt a legígéretesebbnek. A Sajó mentén az üldözés során már végigrohantak. Nagyjából tudták, mire számíthattak. A Bódva túl kicsinek látszott. Siban egyelőre kerülte azokat a helyeket, ahol az ellenség szűk völgyekbe, meredek sziklafalak közé szoríthatja csapatait. Erre is, arra is elküldött egy-egy előőrsöt. Maga azonban a had zömével Abaújvár alá vonult.

- Olyan helyre van szükségünk, ahol biztonságban érezhetjük magunkat, s ahonnan kiindulva meghódíthatjuk e földet – magyarázta ezredeseinek. - Jól védhető, biztos pont kell, hogy be tudjunk rendezkedni itt. Nézzétek! E vidék – éppúgy, mint a Bükk – egyetlen hatalmas erődítmény. Kapuit e földsáncok védik, lejjebb és feljebb is áll ezekhez hasonló. Ha itt győzünk, a többi sorsa megpecsételődik. Miután rátettük a kezünk, elindulhatunk befelé. E vár elfoglalása tehát az első lépés a siker felé vezető úton.

Siban kán nem tudta, hogy egyben az utolsó is. Majd fél éven át ostromolta a várat, eredménytelenül. A hadjárat elején egy tumennel (10 000 harcos) vonult fel, a végén mindössze öt ezreddel tért vissza. Katonái felét elvesztette. Kudarca nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a tatároknak ki kellett takarodniuk Magyarországról.

A fenti sorok Perty Csaba A fehér ló című könyvéből lettek átemelve. Ez a történelmi regény a tatárjárás korában (1241-42), nagyrésze pedig Észak-Magyarországon játszódik. Abaújvár jelentős szerepet kap a műben, hiszen az Abák városát hosszú ideig ostromolták a tatár hadak, ám mégsem tudták sem erővel, sem csellel bevenni. Ez az ostrom jelenti a regény csúcspontját, itt érnek össze a szálak, és dől el számos addig nyitva maradt kérdés.

A szerző sokat foglalkozott a tatárjárással, és több forrást is összevetve teljesen más következtetésre jutott, mint ahogy azt a történelemkönyvekből röviden megtanulhattuk. Regénye alapjaiul számos történelmi tény, és a kutatásai alapján kirajzolódott elmélete szolgált. Ezek után a könyve már „önmagát írta meg”.

Az Abák nemzetsége emberemlékezet óta élt a Zemplén rengetegei közt; eldugott völgyek, magányos szirteken, hegygerinceken emelkedő várak, erősségek biztonságában. Sokan úgy tudták: Attila király oldalán érkeztek magyar földre. Mások bizton állították: Aba nembéli előkelők vezették a Hunor-fiak elé vonuló küldöttséget, mikor Nimród ivadékai először léptek az Aranyos Szeglet földjére. Akár így, akár úgy, történetünk idején a zempléni hegyek északi fele az Abák birtoka, s egyben erős vára is volt. Félkaréjban apró erősségek vették körül, mint például Gönc, Abaújvár, Szalác. Bent pedig, az erdő mélyén, minden szikla, minden hegyoldal, minden bérc erődítmény volt, melyet csak itt-ott egészítettek ki falakkal, mint Füzér vagy Regéc mellett. A tatár rontás hírére az Abák uruszága, mint valami megriasztott kagyló, önmagába zárkózott.

Lehetséges, hogy a mongol betörés hazánkban nem csupán egy rablóhadjárat lett volna, mint azt sokan eddig hitték? Valóban olyan mértékű vereség volt magyar részről a Muhi csata, mint azt gondoltuk? Batu tényleg a kánválasztásra tért vissza országába? Egyáltalán nem biztos, hogy helytállóak eddigi ismereteink. Hiszen miért szervezték meg a mongolok az általuk leigázott magyar területeken a közigazgatást? Ezt nem a rablók teszik, hanem a hódítók, akik tartósan be akarnak rendezkedni. Batu kán írnokának feljegyzéseiből megtudható, hogy Muhinál, mikor először megrohanták VI. Béla seregét, a tatárokat visszaverték, mitöbb magyar kéz által olyan veszteségeket szenvedtek, hogy a vereség gondolata is felmerült fejükben. Csak ezután kerítették harapófogóba a magyar tábort, és győzték le a sereget, ám a királyt nem tudták elfogni. IV. Béla emberei önfeláldozásának köszönhetően megmenekült a csatából. Hiába üldözte a tatár, sem őt sem a Szent Koronát nem kaparinthatta markába, így végsősoron az ország sem lehetett az övé. A mongolok még ma is emlékeznek rá, hogy a fél világot legyőzték, de sehol máshol nem voltak akkora veszteségeik, mint a Kárpát-medencében. Batu pedig nem valószínű, hogy a kánválasztásra tért volna vissza seregestől a hazájába. Hiszen a választás csak évekkel a magyarországi hadjárat után volt! Mi lehetett az igazi ok?

Könyvének megírása előtt a szerző végigjárta a cselekmény helyszíneit. Megfordult környékünkön, bebarangolta Aba Sámuel földvárát is. Ám idővel vissza is tért. Szerencsésebbek találkozhattak vele az I. Várfesztiválunkon, ahol a regényét is megvehették. Többen emlékezhetnek is rá, hogy Ketel Magyarjainak akkori bemutatója ez alapján készült el. 

Akinek felkeltette az érdeklődését a téma, és szeretne választ kapni a kérdésekre, szeretné máshogyan látni a tatárjárást, mint azt eddig tehette, szeretne ott lenni Abaújvár ostrománál, annak bátran tudom ajánlani Perty Csaba A fehér ló című történelmi regényét. 

Súgó Még nincs hozzászólás.

Frissítés

Csak regisztrált felhasználók írhatnak hozzászólást.