III. Abaújvári Várfesztivál

Kovács Zsolt megnyitó beszéde

Szeretettel köszöntöm Várfesztiválunkon megjelenteket az esemény főszervezője, az Abaújvár Jövőjéért Egyesület nevében!

Köszöntöm Abaújvár lakóit, ismerőseiket, rokonaikat! Köszöntöm a „hétvégi házasokat”! Köszöntöm vendégeinket, akik országunk oly sok pontjáról érkeztek ma hozzánk e jeles eseményre! Köszöntöm szlovákiai magyar és szlovák barátainkat! Külön köszöntöm azokat, akik településük képviseletében érkeztek ma hozzánk határon innen és túlról! És köszöntöm azokat és köszönöm azoknak, akik valamilyen formában (anyagiakban, munkájukkal avagy erkölcsileg) támogatták rendezvényünket! Támogatóink nélkül ez a rendezvény – csakúgy mint az ezt megelőző években – nem jöhetett volna létre!

Immár 3. esztendeje, hogy ismét eljött ez a nap. Ez a nap melyre annyit vártunk, amire olyan sokat készültünk, s amely az év egyik legnagyobb napja kicsiny falunk életének. Abban a megtiszteltetésben van részem, hogy most itt állhatok Önök, várfesztiválozók előtt. Vannak másutt is várfesztiválok, magasan épített kővárakban, melyeken kevésbé fogott az idő vasfoga. Várfesztiválok, melyek lehet hogy nagyobbak, látványosabbak, sokkal több pénz és legtöbbször több tízezer fős városok állnak mögöttük. Ám a mi kicsiny falunk Várfesztiválja –tudtunkkal- az egyetlen olyan Várfesztivál egész Európában, melynek egy földvár ad otthont!

Egyesületünk hagyományteremtő szándékban szervezte meg a legelső Várfesztivált, és büszkén jelenthetem ki, immár hagyományőrző szándékkal rendezi meg régiónk – bátran állíthatom – egyedülálló rendezvényét. Nem is gondolná az ember, hogy egy ilyen apró, alig 250 lelkes falvacska milyen jelentős múltra tekint vissza.

A Hernád-völgyében fekvő Abaújvár falu egykoron egy dicső város volt, Újvár vármegye központja, melyhez mintegy 10 000 négyzetkilométernyi terület tartozott. Földvárát, a később királlyá koronázott Aba Sámuel építtette. Újvár évszázadokon keresztül kiemelkedő szerepet játszott a magyar történelemben. Innen indultak ki az Orseolo Péter elleni lázadások, melyeknek végeredményeként az Árpádok újra elfoglalhatták helyüket a magyar trónon. Kelet-Magyarország egyetlen olyan vára volt, mely ellent tudott állni a tatár seregek ostromának. Az Újvári váron táboroztak az Abáktól kezdve, I. András, Könyves Kálmán, Mátyás király, Bethlen Gábor, de még az szovjet Vörös Hadsereg csapatai is.

A Várfesztivál alkalmával kinyílik egy időkapu, és megelevenedik, tapinthatóvá, átélhetővé válik ez az évezredes múlt. De a múltról lesz még bőven szó ma, ezért nézzük inkább a jelent!

Örömmel tudósíthatom kedves vendégeink felé, hogy ez év őszétől az itt található épület megújul, kitárja kapuit. Nem más nyílik itt meg, mint az Abaújvári Múzeum, ahol főként a földvárunkon, Aba Sámuel földvárán feltárt nagyszerű leleteket tekinthetik majd mag a látogatók. Ám a modern, a mai kor követelményeinek megfelelő kiállítótermeken túl, melyek a letűnt idők értékeit mutatják majd be, a talán nem is túl távoli múlt is megelevenedik. Az abaújvári lakosok segítségével, a Hermann Ottó Múzeum szakemberei egy tájházat is berendeznek itt. A földvárunk sáncain pedig tanösvény nyílik, melyen táblák mesélik majd el az erősség és a település történetét, és pihenőhelyek szolgálják majd az ide látogatók kényelmét.
Hamarosan érdemes lesz tehát ismét visszatérni hozzánk, visszatérni Aba Sámuel megújuló földvárára.

Ám ez még nem minden, csak ami biztos. Ami még bizonytalan: Lehetőség adódott, hogy a vár eddig kihasználatlanul álló területei is megtöltődjenek élettel. Korhű épületek megalkotása, történelmi emlékpark kialakítása, állattartás, táboroztatás, folyamatos hagyományőrző programok tartása – ezek mind a tervek között szerepelnek. Ám ehhez szilárd alapokat kell teremtenünk.

Sajnos a falu tulajdonában csupán a vár területének fele van. Páratlan kulturális örökségünk másik fele magántulajdon. Ahhoz, hogy az előbb felvázolt tervek alapjait megteremthessük, a teljes területre szükségünk lenne. Azért is küzdünk, hogy Aba Sámuel földvára, ez a felbecsülhetetlen értékű műemlék tovább gyarapodhasson, szépülhessen és végre újra Abaújvár tulajdonába kerülhessen.

Nem is szaporítanám tovább a szót! Kezdődjenek hát a színpadi programok. Nyíljon ki az időkapu, látogassák meg a sánc oldalában kialakított hagyományőrző tábort, vegyék kezükbe őseink fegyvereit, látogassák meg hajlékukat! Tegyen egy kört lovashintóval Aba Sámuel földvárán! Egyen, igyon kedvére, mindenki amennyi belé fér! Kulturálódjon, szórakozzon, ismerkedjen mindenki kedvére! Ne feledkezzenek meg az egész napos színpadi programokról sem!
Egyesületünk nevében mindenkinek jó szórakozást kívánok!

Mestellér János beszéde
Abaújvár rovásírásos helységnévtáblájának avatásánál

Az Abaújvár Jövőjéért Egyesület nevében köszöntöm a megjelent: abaújvári lakosokat, vendégeket, fesztiválozókat, hagyományőrzőket!

Felvonulásunkat egy kis időre megszakítjuk itt Abaújvár határában, azért hogy leleplezzük és felavassuk Abaújvár rovásírásos helységnévtábláját. Biztosan mindenki hallott már őseink írásjeleiről, sőt remélem, hogy nem csak elvétve vannak köztünk olyanok, akik ismerik, értik és használják is azokat.

Ezek a jelek páratlan kulturális örökségeink részét képezik, annak az örökségnek a részét, melyet még Ázsia végtelen sztyeppéiről hoztak magukkal honfoglaló őseink, s mely nem veszett el egy évezred alatt sem.

Magyarországon egyre több település fedezi fel újra ezt az értéket, és állíttat föl rovásírásos helységnévtáblát saját határában. Büszkén jelenthetem be, hogy mostantól Abaújvár is ezek közé a települések közé tartozik.

Megkérem Kovács Zsoltot, az Abaújvár Jövőjéért Egyesület elnökét, és Csuha Pált, Abaújvár polgármesterét, leplezzék le a táblát.

Köszönöm!

A fából készült oszlop magassága 360 cm, ebből 60 cm van a föld alatt.  A táblánk szélessége 160 cm. Anyaga: tölgy.  Középen rovás betűkkel olvasható településünk neve: Abaújvár. A karakterek elhelyezkedései is hagyományos, nem a ma használt balról jobbra olvasandó betűrendet, hanem a régi jobbról balra értelmezendő betűrendet követi. A tábla bal oldalán Abaújvár címere, jobb oldalán pedig egy abaúji napmotívum kapott helyet. A motívum közepében életadó égitestünk foglal helyet, végeinél pedig a földről szabd szemmel is jól látható hat bolygó. Mindez növényi ornamentikus megjelenítésben, egymásba visszavezetődő vonalakkal, melyek így az örökkévalóságot jelképezik.   

Amikor megfogant fejünkben Abaújvár rovásírásos helységnévtáblájának felállítása, először alumínium tábla elkészítésére gondoltunk. Ám ez szerencsére anyagi okok miatt meghiúsult. Azért szerencsére, mert így esett, hogy idősebb és ifjabb Nemes Sándor famívesek felajánlásának következtében egy ilyen impozáns, esztétikus fából készült táblát avathatunk ma itt fel. Fába íródtak Abaújvár nevének betűi, mint ahogy őseink is egykor fába rótták fel azokat.

Itt szeretném megragadni az alkalmat, hogy megköszönjem Nemes Sándor bácsinak és fiának ifjabb Nemes Sándornak, hogy munkájukkal hozzájárultak Várfesztiválunk és településünk fényének növeléséhez. És, hogy munkájuk gyümölcséből egy darab ide is jutott. Az első darab, de reméljük, hogy nem az utolsó.  Azokból a munkákból, melyeknek darabjait Európa szerte fellelheti az utazó. Elég, ha csak a Bugacpusztán álló hatalmas életfára gondolunk, melyet a múlt évi Nagy-Kurultájon avattak föl. De környékünkön is számos helyütt állnak ezek a faragások: Telkibánya, Vilmány, Hejce, Gönc és még sorolhatnám.  

Köszönet illeti Kecskeméti Zsoltot, aki helyet adott udvarán a helységnévtáblának, megkímélve ezzel minket a felesleges adminisztrációs hercehurcától és a közterületen való felállítás anyagi terheitől, valamint azért, hogy elvégezte a tábla beállításával kapcsolatos munkálatokat!

Megkérném Csuha Pált, hogy az Abaújvár Önkormányzata nevében, helyezze el avatási szalagját a táblán.

Megkérném Kovács Zsoltot, hogy az Abaújvár Jövőjéért Egyesület képviseletében, helyezze el avatási szalagját a táblán.

Megkérném Tóth Istvánt, hogy az Református Egyház képviseletében, helyezze el avatási szalagját a táblán.

Avatási ünnepségünk végezetével pedig a település és az Abaújvár Jövőjéért Egyesület nevében ünnepélyesen megfogadjuk, hogy ápolni és gondozni fogjuk ezt a táblát, mint közös tulajdonunkat és értékünket, és megőrizzük az utókor számára.

Végezetül énekeljük el közösen nemzeti énekünket: a Szózatot.

A Várfesztivál képei ITT tekinthetőek meg

Beszámoló a Várfsztiválról hétfőn kerül fel.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés