Mióta Szilvi felvetette a tábortűz gondolatát a fenti Ady sorok jutottak eszembe. Igen, miért ne lennénk bátrak, miért ne mernénk?
   Van egy várunk, van egy műemlék templomunk. A csodálatos környezet, a jó levegő, és egy egyre szépülő falu mellett a fentiek az egyedüli kincseink,amelyek megóvása nem csak rajtunk múlik. Sok mindenkinek lenne köze hozzá, de érdeke aligha!
  

    Igen! Legyünk bátrak merni, mert más lehetőségünk nincs! Lehet, hogy most hosszú lesz amit írok, de kérem az olvasót, hogy ne hagyja abba az olvasást! Folytatnám a tábortűz gondolatával.
    A Szilvi gondolatát tovább folytatva, igenis meg kell csinálnunk! Lehet csinálni, mert a fa kitelik a vársánc tisztításából. Kellene csinálni, mert a tábortűz különös hangulata alkalmat ad az őszinte beszélgetésre, de az őszinte, megtartható ígéretekre. Csináljuk meg, hívjuk meg a megye vezetőit, országgyűlési képviselőket és mindazokat akik segíthetnek nekünk! Hívjuk meg Őket egy stampedlire, egy szelet hagymás, zsíros kenyérre, egy pohár borra, csevegésre. Mutassuk meg a falut, a templomot. Mutassuk meg, hogy mi változott, mondjuk el, hogy mit szeretnénk. De ne kérjünk semmit! A
felajánlott segítséget viszont fogadjuk el, köszönjük meg! Hívjuk meg őket, úgy hogy eleve közöljük, hogy nem lesz trakta, nem lesznek kérések. Reménykedjünk abban, hogy a meghívottak közt lesz egy aki mellénk áll és segít.
   Az is lehet, hogy senki nem jön el, de az is hogy minden meghívott el jön. Akár így, akár úgy, a meghívónak igencsak híre lesz, mert ilyet nemigen kapott még az országban senki. Nekünk ez jó, mert hallanak rólunk, később úgyis elfelejtik, hogy mit, már csak arra emlékeznek az egy híres falu.
   Mint azt az előzőekben írtam, a falun, a templomunkon és a váron kívül semmink sincs. A templom restaurálása, a vár feltárása sok százmilliós tétel, ebben gyakorlatilag az illetékesekhez való könyörgésen, pályázatok írásán kívül mást nem tehetünk. Mi az amit megtehetünk a faluért, az élet javításáért?
   Ebben az évben sokat léptünk előre a falu szépítésében, a vár területének rendbehozásában. Az önkormányzat nagy súlyt fektetett erre, de segített az egyesület is, sok-sok abaújvári lakos társadalmi munkájával. Európai falu lettünk, ami nagy megtiszteltetés, de ugyanakkor nagy felelősséget is ró ránk.
   Kezdjük Kéked felől, a Lenin utcán. Talán a falu egyetlen területe, ahol park kialakítására lehetőség van. Fákat a faluból össze lehet szedni, néhány virágágyást szintén könnyedén ki lehet alakítani. A padokat, asztalokat néhány fatörzs kettéfürészelésével meg lehet csinálni. Szép színfoltja volt a falunak az itt megrendezett majálisok, családi összejövetelek, közös főzések. Mindannyian tudjuk, miért maradtak abba! Meg kéne újítani. Menjünk tovább a várba.
   A várbeli eseményeket lehetne a tábortűzzel kezdeni. Néhány padot, 1-2 esőbeállót házilagosan is meg tudánk csinálni az ott egyébként is
kitermelendő faanyagból. Sürgős lenne az ott lévő ház felújítása, és múzeummá való átalakítása. A már meglévő gyűjteményt bővíteni kellene olyan helytörténeti és néprajzi anyagokkal, amik a padlásokon és kamarákban még mindig ott rejtőznek.
   Természetesen tovább kell folytatni a vár területének karbantartását és a további bozótirtást is. Célszerű lenne még egy rendezvényt csinálni a vár területén.
Nevezhetnénk akár „vár pikniknek” is. Az elképzelésekről később írnék, bár a szervezését mielőbb el kellene kezdeni.
Komolyan kellene gondolkozni a „Várjegy” elkészítéséről, kis címletekről, szigorú számadással és nem belépőként, hanem jótékonysági céllal.
   Sok ötlet merült fel a várral kapcsolatban, amit később részletesen leírnék, de ha az eddig leírtakat megvalósítjuk akkor nagyot lépnénk előre.
   Menjünk innen tovább a falú „kétpúpú tevéjéhez”, a Sáfránydombra.
Sokan említették a kilátó létesítését, amit itt lehetne a legegyszerűbben
megvalósítani. Sajnos alig lehetne nagyobbat építeni mint egy vadászles, mert építési engedélyhez egyhamar nem lesz elég pénzünk. Másik ötlet a szánkópálya építése volt. Meg kell vizsgálni, hogy a Sáfránydombon hogyan lehetne kialakítani.
  

   Vajon pénztelenül, társadalmi munkával és segítséggel tudunk ennyi mindent teljesíteni? Azt mondom, hogy merjünk bátrak lenni! Merjünk bátrak lenni, mert nem jó dolog egy pályázatot úgy kezdeni, ha kapunk pénzt majd csinálunk valamit.
   Pont fordítva kéne! Ezeket megcsináltuk, azokat még szeretnénk megcsinálni, ehhez kérünk anyagi támogatást. Ugye másképp hangzik!
Mi is kérnénk támogatást honlapunk látogatóitól, Abaújvár lakosaitól. Ötleteket,
véleményeket, netán felajánlásokat arról, hogy ki, miben tudna segíteni, hogy kisfalunk még szebb, még jobb legyen!