Aba nemzetség
A legrégibb magyar nemzetségek egyike, mely minden valószínűség szerint Aba Sámuel királytól ered. E feltevést támogatja az a körülmény, hogy a sári monostor kegyurasága, mely monostorban temettetett el a krónikák tanusága szerint Aba Sámuel, az A. nemzetség Csobánka ágát az alapításjogánál fogva megillette. Támogatják e föltevést a birtokviszonyok is, mert csakis egy régi és egy helyen terjeszkedő nemzetség szerezhetett oly terjedelmű és összefüggő birtokterületet, mint az Abák Gyöngyös környékén, hol a sári monostor feküdt. A nemzetség története csak a XIII. sz. elején kezdődik, amikor már nagy tekintélyű és nagy birtokos nemzetség volt, úgy, hogy a Névtelen Jegyző is megemlékezik művében egyes tagjairól. Szerinte a nemzetség ősei kunok voltak, de ebben nincs igaza, mert a kunok csak Aba Sámuel halála után, 1066-ban jelennek meg Európában, többi krónikáink pedig az Ákos és Baár nemzetséggel együtt ép az A. nemzetséget említik mint gyökeres magyar nemzetséget. A nemzetség ősi birtokául a sári monostor környéke tekinthető, régi birtoka volt még Gyanda a Tisza mellett és sűrűn feküdtek birtokai Abaúj és Sáros vm. -ben. Az A. nemzetség az idők folyamán 27 ágra oszlott, melyből a különböző nemesi családoknak egész sora ágazott ki. A nagyobb ágak a következők voltak: 1. az aszalai ág, melyet az 1252-1271 közt élt Marhard ispán alapított, kinek Pál fiától az Aszalay-, Imre fiától pedig a Szikszay-család származik. 2. a gagyi ág, melyet a XIII. sz. második felében élt Gereven alapított; ebből származik le az 1540 körül kihalt Gagyi, továbbá a Gagyi Báthory-és a Vendéghy-család. 3. a Csirke-ág alapítója Ábrahám fia Izsák fia Csirke. 4. a györkei ág, megalapítója György fia Bodon (1280-1312), kinek Dancs fiától származó unokája, János, 1330-1351 viseli először a Györkey nevet. Valószínűleg ebből az ágból származnak a Lapispataky és Zsegney-családok. 5. a kompolthi ág, őse Kompolt fia Kompolt comes (1252-1264), kinek fia Péter (1273-1318) a kir. étekfogók kancellárja, majd a királyné tárnokmestere és sebesi ispán volt. Három fia volt: Gergely, a Domoszlay-család őse, István és Kompolt, akiktől a nánai Kompolthy-család származott. (l. Kompolthy. ) Péternek testvére volt Pál comes, kinek Imre fiától származó János unokájától a Visontay-, Imre nevű unokájától pedig a Detky-család származik. 6. a lipóczi ág. Alapítója Sükösd fia Demeter (1214-1243), aki Kálmán orosz király nevelője, majd étekfogója, 1236-1240. pedig bodrogi főispán volt. Ennek Sándor fiától származó Demeter nevű unokájától, ki tárnokmester, barcs-és trencsénmogyei főispán volt, veszi eredetét a Nekcsey- (l. o. ) család. Sándor comes Péter nevű testvére pedig a Lipóczy-és Keczer- (l. o. ) családok őse lett. 7. a rédei ág, mely már a XIII. sz. -ban 6 alágra oszlott. Ezek: a Berezeli Rédey László ága, melyből a Berezely-család származott; Boldogasszonyrédei Péter és Vörös Dezső ága, mely a XIV. sz. közepén halt ki; Csécsei és Nagy-Rédei Gárgyán László ága, akitől származik Nagy-Rédei János (1470-1475) erdélyi alvajda; a Szentmárton-Rédén és Vanyarczon birtokos két ág, melynek Mikótól származó ágához tartozik Mihocha, aki a Kis-Rhédei grófi és nemesi Rhédei-családot alapította; Tasi Rédey Péter ága, mely már a XIV. sz. közepén túl eltünik. A Rédey-ágakból jelenleg csak a Kis-Rhédei Rhédey-család (l. o. ) maradt meg. 8. a somosi ág, melynek őse Péter, kinek fiai György és János viszik tovább a leszármazást. Ebből az ágból származtak a Budaméry (l. o. ), Kőszegi (l. o. ) és Somosy (l. o. ) családok, melyek a XV. sz. folyamán haltak ki. 9. a szalánczi ág, őse Csoma fia Péter 1270 körül említtetik. Péter fiától, Mihálytól származik a Berthóthy (l. o. ), Lőrincztől a Vitézy-(l. o. ) család. Péter harmadik fia Pető utódjai a Jobbágyi (l. o. ), Sirokapy (l. o. ), Fricsy (l. o. ), Hedry (l. o. ) családok alapítói. A nemzetség többi ágai az Adácsi, Amadé, Athinai, melyből az Athinay-család származott, a Bodoni, Bodrog-Kereszturi, Borch-Bodon, Csene, Csobánka, Debrey-Galgóczy, Litéry, Nádasdy, Solymosy, Tarjáni, Ugray, Verpeléti ágak. Mindez ágak egymás között a rokonságnak különböző fokaival voltak összekötve és a reájuk vonatkozó történelmi adatok is különböző terjedelemben maradtak reánk; vannak oly ágak, melyeknek az A. nemhez tartozásáról csak egyetlen egy adatunk van, mint pl: a Galgóczy-ágnál. A nemzetség címere ezüst pajzsban fekete sas, mely csőrében zöld koszorut tart, sisakdísz a pajzsalak növekvően, a takarók színe fekete-ezüst. V. ö. Karácsonyi J. A magyar nemzetségek a XIV. sz. közepéig, I. köt.; Csoma J., Magyar nemzetségi címerek (Bpest 1903), továbbá a Turul különböző évfolyamaiban megjelent számos közleményt.
Forrás: Révai lexikon
|